A Kormány az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében már bevezetett felelősségbiztosítási kötelezettséghez hasonlót írt elő a villanyszerelők és a vízszerelők tekintetében is. A 2017. szeptember 1. napjától felelősségbiztosítási kötelezettség azonban nem érint minden vízszerelőt. Az alábbiakban egyebek mellett kitérünk arra, hogy mire nyújt fedezetet a vízszerelők felelősségbiztosítása, és nagyságrendileg mennyibe kerül.

A Kormány 2017. szeptember 30-i hatállyal módosította, illetve pontosította a területrendezési hatósági eljárás szabályait és a területi hatásvizsgálat elkészítésének előírásait.  A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletbe új fogalmak kerültek, és egyebek mellett rögzítették a digitális dokumentumok szerkeszthetőségének lehetőségét.

A biztosítással rendelkező tervező egy ipari épület tervei alapján a falazathoz szükséges vasbeton pillérek gyártmányterveit készítette el. A gyártmánytervek alapján kivitelezett pillérekről azonban kiderült, hogy azok magassága fél méterrel kevesebb annál, mint ami a tervekben szerepelt.

Az Alkotmánybíróság arról döntött, hogy az alkotmányos követelmények sérelmét jelenti-e, hogy az Építési törvény 30. §-a szerinti kártalanítás alapjaként a jogszabály a forgalmi értéket (illetve annak csökkenését) veszi figyelembe. A 16/2017. (VII. 10.) AB határozat körüljárja a forgalmi érték fogalmát is.

A Kormány módosító javaslatot nyújtott be az Országgyűléshez, amely alapján a településképi rendeletek megalkotására vonatkozó határidőt meghosszabbítják 2017. december 31-ig. A törvényjavaslat megvitatására kivételes eljárásban került sor, ezért a jogszabály a szeptember 25-i Magyar Közlönyben már meg is jelent. Mivel a településképi rendeletek alapja a településképi arculati kézikönyv, a kitolt határidőnek köszönhetően ezek elkészítésére is kicsivel több idő jut. A reklámhordozók tekintetében azonban nem változik a jogszabályi határidő, az önkormányzatoknak október 1-jéig meg kell alkotniuk - akár a településképi rendelettől különállóan, annak elfogadásáig átmenteileg - a helyi reklámrendeletet.

A 219/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet szigorította a villanyszerelők tevékenységére vonatkozó előírásokat. 2017. szeptember 1-jétől felelősségbiztosítási kötelezettséget írtak elő, valamint bizonyos tevékenységeket csak a megfelelő képesítéssel rendelkező és hatósági nyilvántartásban szereplő szakemberek végezhetnek. A hatóság akár meg is tilthatja a szakember tevékenységének végzését. Az alábbi tájékoztatóból megismerhetők a hatósági bejelentés részletes szabályai is.

A Kormány az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében már bevezetett felelősségbiztosítási kötelezettséghez hasonlót írt elő a villanyszerelők tekintetében is. 2017. szeptember 1-jétől a felelősségbiztosítási kötelezettség azonban nem érint minden villanyszerelőt. Az alábbiakban egyebek mellett kitérünk arra, hogy mire nyújt fedezetet a villanyszerelők felelősségbiztosítása, és nagyságrendileg mennyibe kerül.

A kiemelt nemzeti emlékhelyek, illetve környezetük fokozottabb védelme érdekében a Kormány módosította a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt, egyebek mellett bővült a kulturális örökség elemeinek felsorolása. A változásokkal összhangban a Településképi törvény is kiegészítésre került.

Hamarosan iOS-re is elérhető lesz az elektronikus építési napló mobiltelefonos applikációja. A felhasználók, akárcsak az androidos verzióban, napi jelentéseket és eseti bejegyzéseket vihetnek fel a webes e-építési naplóval szinkronizált alkalmazásba. Az éles verzió bevezetése előtt a Lechner Tudásközpont fejlesztőcsapata július 21-től nyilvános tesztidőszakkal készül az alkalmazás finomhangolására.

A Településképi törvény reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó kiegészítései az év elején léptek hatályba, melyek jelentős változást hoztak a reklámok elhelyezhetősége kapcsán. A Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvénnyel ismét módosításra kerültek bizonyos részletszabályok a reklámok elhelyezése és szankcionálása terén.

A jogszabályban rögzített fogyasztási mértékig 2017. július 1. napjától ingyenesen intézhetők a villany, gáz, ivóvíz és szennyvíz bekötések. A jogszabály a kapcsolódó eljárási díjak többségét is megszüntette, illetve szoros határidőket írt elő a közműcégek részére. A három-három törvényt és kormányrendeletet érintő változások az új ingatlanok létesítésére és a meglévő épületek közművesítésére is alkalmazandók.

Az ipari és mezőgazdasági beruházásokhoz kapcsolódó településrendezési eljárások egyszerűsítése volt az Építési törvény 2017. június 15-én hatályba lépett módosításának. A törvénymódosítás alapján várható volt a Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) módosítása is, amely a Magyar Közlöny 92. számában jelent meg. Az új rendelkezések az újonnan beépítésre szánt területek kijelölése kapcsán végrehajtott településszerkezeti terv módosításánál alkalmazandók.

Az ország versenyképességének javítása érdekében korábban megjelent törvénycsomag után megjelentek a szükséges módosítások a végrehajtási rendeletekben is. A 157/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet egyes építésügyi tárgyú jogszabályokat is érintett, módosult az OTÉK és az Eljárási kódex is. Egyebek mellett egy új területfelhasználási egység lépett hatályba.

2017. június 23. napjától könnyebb építési ügyeket intézni. Az ÉTDR, azaz teljes nevén az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer, június 23-án új verzióval jelentkezett. A kérelmek és tervek benyújtására szolgáló felület szép és egyszerű, kezelése könnyen érthető, a feltöltési folyamat végéig segíti a felhasználót.

Az országgyűlés tavaszi ülésszakán elfogadta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) egyszerű bejelentéssel épülő épületekre vonatkozó változásait, amely miatt a végrehajtási rendeleteket is módosítani kellett. Ezek érintik az építésfelügyeleti bírság rendeletet is, amely egy új bírságtétel beiktatását, és az ehhez kapcsolódó jogszabályi átvezetéseket tartalmazza.

A Szakmagyakorlási rendelet 2017. június 20. napjától hatályos változásai egyebek mellett megválaszolják az alábbi kérdéseket: mikor van szükség szakági felelős műszaki vezető és építési műszaki ellenőr foglalkoztatására, csak szakági tervező készítheti-e el az egyszerű bejelentés esetén a szakági terveket, mikor kell a tervezésbe tartószerkezeti tervezőt bevonni?

Az Építési törvény és az Egyszerű bejelentési rendelet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet) 2017. április 27. napján hatályba lépett módosításai újabb kérdéseket vetettek fel, illetve a korábbi változások közül a hatóságok egyes rendelkezéseket nem egységesen alkalmaznak, ezért szükségesnek tartottam – a 2017. februárit követően újabb – állásfoglalás iránti kérelmet összeállítani. Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár úr részére megküldött levelembe a jogszabályok módosítására irányuló indítványokat is tettem.

Az Építési törvény egyszerű bejelentéssel épülő épületekre vonatkozóan 2017. április 27-én hatályba lépett változásai miatt a végrehajtási rendeleteket is módosítani kellett. A 144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelettel több, az Építési törvényben található új rendelkezés részletszabályozása tisztázásra került. Az Eljárási kódex módosítása kitér egyebek mellett a fennmaradási engedélyezési eljárásra és az építési engedély alapján megkezdett építkezésekre.

Az egyszerű bejelenés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlanra történő kiterjesztése miatti jogszabályváltozásokhoz az Eljárási kódexben egyéb módosítások is kapcsolódnak. Az építésügyi hatósági szolgáltatás átfogóan átalakításra került, a helyszíni szemle előírásai is módosultak, illetve egyértelmű lett a jókarbantartási kötelezési eljárás során eljáró hatóság kijelölése.

Mivel az egyszerű bejelentés módosított előírásai után új szabálytalan építési tevékenységek is megállapításra kerültek, így elengedhetetlenné vált a hatósági szankciók, így a bírságokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések módosítása is. A 144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelettel mind az építésügyi, mind az építésfelügyeleti bírságok megállapítására vonatkozó végrehajtási rendeletek módosultak, és a kivitelezés leállításának esetei is bővültek.