Az építőiparban alkalmazható kedvezményes általános forgalmi adót eredetileg csak 2019. december 31-ig lehetett volna alkalmazni. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és egyéb érdekképviseletek már hosszabb ideje célul tűzték ki az 5 százalékos áfa valamilyen formában történő fenntartását. Az Országgyűlés végül meghosszabbította az 5 %-os ÁFA alkalmazhatóságát 2023. decemberéig, de az intézkedés részletei meglepték az érintetteket.

A bevezetése eltelt több mint két év elteltével már minden kivitelező számára ismert, hogy az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet kötelező felelősségbiztosítást ír elő a fővállalkozó kivitelezőknek (és az építész tervezőknek). Egy közelmúltban kiadott Miniszterelnökségi állásfoglalás alapján is megerősítést nyert, hogy különösen az építtetőknek projekt alapú biztosítást érdemes megkövetelniük.  

Ezzel a szlogennel tartanak 2018. szeptember 29-én helyi kezdeményezésű Zacskómentes Napot Verőcén és Kismaroson. A szervezők célja, hogy segítsék a lakosságot és a szolgáltatókat az egyszer használatos zacskók mennyiségének csökkentésében. Az alulról induló kezdeményezés jó példa arra, hogy mit tehet egy helyi közösség a saját környezete érdekében.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2018. augusztusi módosítása után újra engedélyköteles lett a rendeltetés megváltoztatása egyes kereskedelmi építmények kialakításával kapcsolatosan. Az engedélyezési eljárás részletszabályi külön kormányrendeletben jelentek meg.

A Kormány módosította a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházásra vonatkozó jogszabályt. A jövőben a beruházás egyes elemei a hatályos településrendezési eszközökben rögzített előírásoktól, vagy akár az OTÉK-tól eltérően is megvalósíthatóak, amennyiben az a kulturális értékek megőrzése érdekében szükséges. A változások kapcsán módosították a kiemelt nemzeti emlékhelyekre vonatkozó kormányrendeletet is.

Az Építési törvény 2018. júliusi kiegészítése - a toronyházak létesítési feltételei mellett - a törvényi alapjait is megteremtette annak, hogy a településrendezési eszközök megalkotására vonatkozó határidő is módosuljon. A 2012. augusztus 6-i OTÉK szerinti módosíthatóság határideje azonban nem változott. Az új előírásokat átvezették a Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) szövegébe.

Korábbi cikkünkben adtunk tájékoztatást a megépíthető magasházak, illetve toronyházak legmagasabb méretét meghatározó törvényi előírásokról. Az Étv. módosítása ugyan 90 méternél húzza meg a határt a létesíthető legmagasabb épületek esetében, azonban már ennél alacsonyabb, 65 méteres magasság felett is tervtanácsi véleményhez köti a magasba nyúló épületek építését. Az Étv. toronyházakkal kapcsolatos változásaival összhangban módosult a Tervtanácsi rendelet is, amelybe átvezették a magasházakkal kapcsolatos új előírásokat.

2018. júniusában közzétették az Energiastratégia energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseinek frissítését. A vizsgált öt szektorból továbbra is a lakosság felelős legnagyobb mértékben a végső energiafelhasználásért. A lakossági szektornál nem csak az elfogyasztott energia mennyisége magas, hanem itt nyílik legjobban az olló a között, hogy az „ölbe tett kézzel” vagy a „közös erőfeszítés” stratégiát követjük-e a következő években. 2030-ig a megfelelő energiahatékonysági intézkedésekkel akár a felhasznált energia 24%-a megtakarítható lenne a lakossági szektorban, ami 68 PJ végső energiafelhasználás csökkenést jelente évente.  

A Kormány a 1273/2018. (VI. 15.) Korm. határozattal jóváhagyta az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervet, és az abban szereplő intézkedéseket.

A 2018/844/EU Irányelv módosítja a 2010 óta érvényben lévő, az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet (EPBD). A módosításokat 2020. március 10-ig kell átvezetni a magyar energiahatékonysági rendeletekbe. Cikkünk célja, hogy az Építésijog.hu olvasói tájékozottak legyenek a közeljövőben várható jogszabályi változásokról.

Az Építési törvény legutóbbi módosítása a nagy vitákat kiváltó toronyházak kérdését rendezte, és még egy fontos, településrendezést érintő módosítást is tartalmazott. Egy kis levegőhöz jutnak a helyi építési szabályzat készítésével elmaradásban lévő települési önkormányzatok, főépítészek.

A magasházak, toronyházak építésének kérdése már évek óta foglalkoztatja a hazai építész és városépítész társadalmat. A toronyházakat ellenzők, és azok létjogosultságát vallók között számos vita bontakozott ki az elmúlt években is, főként a Budapestre tervezett, nagyszabású építkezések kapcsán. A sok vitát kiváltó kérdés eldőlni látszik, mivel az Építési törvény legutóbbi módosításával egyértelműen szabályoz, hogy legfeljebb milyen magasságú épületeket lehet majd építeni az országban.

A Magyar Országgyűlés honlapján olvasható a T/629. számú törvényjavaslat, mely többek között az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) szűk körben újra engedélyköteles tevékenységnek minősítené a rendeltetés megváltoztatását. A régi–új eljárás lényege, hogy a 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény kereskedelmi rendeltetésre való módosítása is csak hatósági engedélyezés és szakhatósági eljárás alapján történhessen. Az új szabályok napokon belül hatályba léphetnek.

2018. április 10-én lépett hatályba a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (Új Örökségvédelmi rendelet – vagy röviden Új Övr.) és egyben hatályát vesztette – az ugyanolyan nevű – a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (Régi Örökségvédelmi rendelet – vagy röviden Régi Övr.). Alapvető változásokat nem hozott az új jogszabály, azonban érdemes áttekinteni azokat, amelyek érintik az ügyfelek gyakori ügyeit. A nagyberuházások tekintetében érdemi módosítások is történtek.

Az ÉMI szakmai konferencia sorozatot indít azzal a céllal, hogy a szakmai közvélemény minél szélesebb körével ismertesse meg az építésügyi műszaki irányelvtervezeteket és minél többen kifejthessék véleményüket, gondolataikat. Az első konferenciát 2018. június 13-án rendezik meg az ÉMI szentendrei tudásközpontjában. A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A 2018. április 10-én hatályba lépett új jogi szabályozás változást hozott a Magyar Államot a védett kulturális örökség ingatlanelemeire megillető elővásárlási jog ügyintézése tekintetében. Az elővásárlási joggal kapcsolatos megkeresést jelenleg már a megyeszékhely járási (Budapesten az I., illetve V. kerületi) hivatalának örökségvédelmi hatóságához (Építési és Örökségvédelmi Osztály) kell benyújtani.

A hulladékok égetése kapcsán egymás után jelennek meg azok a közlemények, tájékoztatók, amelyek igazolják, hogy kevés olyan tevékenység van, amely a szemétégetésnél jobban károsítaná az egészségünket. Sajnos nagyon sokan lebecsülik a hulladék elégetésének negatív következményeit, ezért az ország jelentős részén zavartalanul folyik a háztartási szemét, faipari hulladék, bontott nyílászárók eltüzelése. Fontos tudni, hogy a bútorlap, műanyag palackok, ruhák égetése bűncselekménynek is minősülhet, sőt, akár börtönbüntetés is lehet a következménye.

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet több ponton is módosult 2018. március 13-i hatállyal. Megszűnt a határoló-szerkezetekre vonatkozó közvetlen követelmény egyes meghatározott mezőgazdasági, műhely és technológiai épületek esetén, például az ipari padló csökkentett követelmények mellett alakítható ki. Ezen kívül hatályon kívül helyezték az Alap követelményszintet: épületet tervezni 2018. január 1. után már csak a szigorúbban költségoptimalizált, vagy a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje szerint lehet.

A településképi bejelentési eljárás, mint önkormányzati hatósági eljárás korábban is a közigazgatási eljárásokról szóló jogszabályok hatálya alá tartozott, azonban sok vitát váltott ki a szakmagyakorlók között a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának kérdése. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettel egyértelművé vált az eljárás – Ákr. szerinti lefolytatásának – szükségessége. További változás, hogy törvényi szinten szabályozták a településkép-védelmi bírság kiszabását.

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet új rendelkezésinek köszönhetően gyorsabban és egyszerűbben lehet módosítani a településképi rendeleteket, és a településképi arculati kézikönyveket.